"19 évesen 32 kiló vagyok" - A kommunizmus áldozataira emlékezünk pénteken
Közel 700 ezer magyarnak állít emléket a Terror Háza Múzeum legújabb kiállítása. Az 1944-45-ben a Szovjetunióba elhurcolt hadifoglyokról és civil áldozatokról olyan, eddig nem ismert adatok is nyilvánosságra kerülnek, amelyek várhatóan komoly vitát váltanak ki a történészek között. Holnap lesz a Kommunizmus Áldozatainak emléknapja.
"Télen sátorban lakunk, küszködünk a hideggel, éhséggel, nehéz emberfeletti munkával. Tizenkilenc évesen harminckét kiló vagyok"- az egyik áldozat emlékszik vissza így 1944-45-re, a Szovjetunióban töltött éveire, a kényszermunka időszakára. A Terror Háza Múzeum pénteken délután nyíló kiállításával az elhurcolt hétszázezer magyarnak állít emléket. Háromszázezren soha nem térhettek haza. Jeltelen tömegsírokban nyugszanak, valahol a volt Szovjetunió területén.
"Tudjuk, hogy Szovjetunióban már 1939 szeptemberétől kezdve úgy tekintették a háborút, a világháborúvá kiszélesedő európai háborút, hogy kitűnő alkalom lesz arra, hogy a Szovjetunió kényszermunkások, tömegét szerezze be" - mondta Stark Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének történésze.
Az elhurcoltak számáról mind a mai napig nincsenek pontos adatok, mert a szovjet nyilvántartás egyebek mellett azt sem tartalmazta, hogy hányan haltak meg a közel 2000 táborba tartó hosszú út alatt. A hadifoglyokat és civileket csatorna és alagútásásra, vasútvonalak építésére és helyreállítására használták a megszállók. A túlélőket 1946-ban elkezdték hazaszállítani Magyarországra, de sok más mellett arra a kérdésre sincs megnyugtató válasz, hogy a 2000-ben előkerült Torna András volt-e az utolsó magyar hadifogoly. |
