"Szerencsénkre ma olyan körülmények között élünk, hogy nem bűn az emlékezés, nem bűn a megrendülés" - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a "Magyar tragédia, 1945 - Jaj a legyőzötteknek! Rabszolgasorsa kényszerítve" című időszaki tárlat megnyitóján.
Az államfő hangsúlyozta: az igazi biztonsághoz kevés a politikai és katonai szövetségi rendszerek garanciája, arra is szükség van, hogy "mindnyájunkban eleven legyen az erkölcsi parancs az ilyen szörnyűségek megakadályozására".
A köztársasági elnök azt mondta, hogy a hallgatás parancsa nincs már érvényben, de a történtek a nemzet emlékezetében mindmáig nem kerültek méltó helyükre; ezért is fontos e döbbenetes tragédia feltárása, bemutatása.
"Ne felejtsünk! Ezek a tömeges tragédiák magyar nemzeti múltunk részei, benne a mulasztás bűnei, hogy hagytuk háborúba haj tani népünket" - mondta Mádl Ferenc, hozzátéve: biztos abban, hogy "a rettenet sugárzása minden idelátogatót átjár".
A megnyitón felolvasták Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének gondolatait; az Andrássy úti intézmény előtt összegyűlt tömeg füttyel fogadta a kihangosított beszédet.
Szili Katalin Schmidt Mária főigazgatóhoz címzett levelében azt írta: "talán igazat ad nekem, ha azt vélem: Ön és munkatársai úgy gondolják, a II. Világháború minden ártatlan magyar áldozata az egész nemzet vesztesége. Én is így gondolom, s ezért nem vehetünk részt az itt-ott divatozó számháborúban, amely az 1944-es zsidó deportálások, illetve a Szovjetunióba elhurcoltak áldozatainak összevetése körül zajlik".
A házelnök úgy fogalmazott: a nehéz sorsú "honfitársainknak" e kiállítás erkölcsi elégtételt szolgáltat.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke több túlélő visszaemlékezéséből olvasott fel, és hangsúlyozta, ez az emléknap, célját tekintve, nem a múltra, hanem a jövőre -vonatkozik. Olyan nemzedékeknek kell felnőni, amelyek számára elfogadhatatlan mindenfajta embertelen kultúra - mondta.
"Bizonyos értelemben egész nemzetünk áldozata a kommunizmusnak" a Kádár-rendszer puhának mondott, lassan szétzüllő diktatúrája miatt is, amelyik gazdasági válságot, morális meghasonulást hagyott maga mögött. A Kádár-kor konszolidált időszaka nem menti az első évek gyilkosságait és borzalmait - szögezte le a Fidesz alelnöke.
Megszólalt a Gulag-pokol egy túlélője is. A ma 76 éves Keményfi Bélát 16 évesen hurcolták el kényszermunkára, és csak 1953-ban térhetett haza.
"Hol vannak a többiek? Ki számol el velük? Senki, senki az ég világon!" - mondta a mankóval járó idős ember, aki 1945-ben bénult meg, amikor a szovjet katonák elől szökve átlőtték a gerincét.
Elmondta, amikor a szovjetek hazaengedték őket, a magyar kormány hallani sem akart visszafogadásukról; "jobban féltek tőlünk, mintha fegyvereket hoztunk volna haza, mert mi láttuk a valódi kommunizmust, a bolsevik kommunizmust".
A megnyitó ünnepség után - amelyre több tucat túlélőt meghívtak - Schmidt Mária vezette végig a vendégeket a tárlaton. A két kiállítási teremben egyebek között az a dokumentumgyűjtemény látható, amelyet írott visszaemlékezésekből és túlélőkkel készített beszélgetésekből állított össze a múzeum.
A meghívott vendégek - akik között volt Mádl Dalma asszony, Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lenkovics Barnabás ombudsman és Martonyi János volt külügyminiszter - végül az emlékezés egy-egy mécsesét helyezték el a múzeum bejáratánál álló emlékműnél.
A Terror Házánál a kiállítás megnyitója előtt több százan gyűltek össze. Az intézmény előző nap közérdekű közleményben arra szólította fel a megemlékezőket, hogy péntek délután gyújtsanak gyertyát a rabszolgasorsra kényszerítettekért és a kommunizmus minden áldozatáért. | 
