|
A köztársasági elnök mindezt a Magyar tragédia, 1945 - Jaj a legyözötteknek! Rabszolgasorsa kényszerítve című időszaki tárlat megnyitóján mondta el.
Nem "csak" kiállítás
Az államfő hangsúlyozta: az igazi biztonsághoz kevés a politikai és katonai szövetségi rendszerek garanciája, arra is szükség van, hogy "mindnyájunkban eleven legyen az erkölcsi parancs az ilyen szörnyűségek megakadályozására". A köztársasági elnök szerint biztos, hogy a kiállítás régi fájdalmas sebek feltépésével jár együtt, de ez olyan lépés, amivel szembesülnünk kell. Nem szabad felejteni.
A köztársasági elnök azt mondta, hogy a hallgatás parancsa nincs már érvényben, de a történtek a nemzet emlékezetében mindmáig nem kerültek méltó helyükre; ezért is fontos e döbbenetes tragédia feltárása, bemutatása.
"Ne felejtsünk! Ezek a tömeges tragédiák magyar nemzeti múltunk részei, benne a mulasztás bűnei, hogy hagytuk háborúba hajtani népünket - mondta Mádl Ferenc, hozzátéve: biztos abban, hogy "a rettenet sugárzása minden idelátogatót átjár".
Mádl kiemelte, hogy egy ez nem "csak" egy kiállítás-megnyitó, hiszen a tárlatot nem lehet csak megszemlélni, mert mindenkit átjár a döbbenet az emlékek láttán. Itt milliók szenvedéséről és százezrek haláláról van szó! A jogtalanul elhurcoltak fele soha nem térhetett haza - bár elvileg nem megsemmisítő táborokba vitték őket. "Százmillió ember arcát nem tudjuk magunk elé idézni - fogalmazott Mádl Ferenc - és azt is vegyük tudomásul, hogy sokan csak meghalni jöttek haza.
A megnyitón felolvasták Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének gondolatait; az Andrássy úti intézmény előtt összegyűlt tömeg füttyel fogadta a kihangosított beszédet.
Szili Katalin Schmidt Mária főigazgatóhoz címzett levelében azt írta: "talán igazat ad nekem, ha azt vélem: Ön és munkatársai úgy gondolják, a II. világháború minden ártatlan magyar áldozata az egész nemzet vesztesége. Én is így gondolom, s ezért nem vehetünk részt az itt-ott divatozó számháborúban, amely az 1944-es zsidó deportálások, illetve a Szovjetunióba elhurcoltak áldozatainak összevetése körül zajlik". A házelnök úgy fogalmazott: a nehéz sorsú "honfitársainknak" e kiállítás erkölcsi elégtételt szolgáltat.
Holokauszt és Gulag
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke több túlélő visszaemlékezéséből olvasott fel, és hangsúlyozta, ez az emléknap, célját tekintve, nem a múltra, hanem a jövőre vonatkozik. Olyan nemzedékeknek kell felnőni, amelyek számára elfogadhatatlan mindenfajta embertelen kultúra - mondta.
Fogadjuk gyanakodva az olyan kijelentéseket, hogy mindjárt itt van a Kánaán - mondta Pokorni. Felhívta a figyelmet, hogy a Szovjetunióba hurcolt 4,5 millió ember 4/5-e német, japán és magyar nemzetiségű volt.
"Bizonyos értelemben egész nemzetünk áldozata a kommunizmusnak" a Kádár-rendszer puhának mondott, lassan szétzüllő diktatúrája miatt is, amelyik gazdasági válságot, morális meghasonulást hagyott maga mögött. A Kádár-kor konszolidált időszaka nem menti az első évek gyilkosságait és borzalmait - szögezte le a Fidesz alelnöke. Figyelmeztetett, hogy aki nem ítéli el a kommunizmus áldozatai ellen elkövetett bűnöket, az holokauszt bűneit sem tudja megfelelő morális háttér nélkül elutasítani.
Ki számol el a többiekkel?
Megszólalt a Gulag-pokol egy túlélője is. A ma 76 éves Keményfi Bélát 16 évesen hurcolták el kényszermunkára, és csak 1953-ban térhetett haza. "Hol vannak a többiek? Ki számol el velük? Senki, senki az ég világon! - mondta a mankóval járó idős ember, aki 1945-ben bénult meg, amikor a szovjet katonák elől szökve átlőtték a gerincét.
Elmondta, amikor a szovjetek hazaengedték őket, a magyar kormány hallani sem akart visszafogadásukról; "jobban féltek tőlünk, mintha fegyvereket hoztunk volna haza, mert mi láttuk a valódi kommunizmust, a bolsevik kommunizmust".
a megnyitó ünnepség után - amelyre több tucat túlélőt meghívtak - Schimdt Mária vezette végig a vendégeket a tárlaton. A két kiállítási teremben egyebek között az a dokumentumgyűjtemény látható, amelyet írott visszaemlékezésekből és túlélőkkel készített beszélgetésekből állított össze a múzeum.
Vendégek és táblák
A meghívott vendégek - akik között volt MádI Dalma asszony, Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lenkovics Barnabás ombudsman és Martonyi János volt külügyminiszter - végül az emlékezés egy-egy mécsesét helyezték el a múzeum bejáratánál álló emlékműnél.
A Terror Házánál a kiállítás megnyitója előtt több százan gyűltek össze. Az intézmény előző nap közérdekű közleményben arra szólította fel a megemlékezőket, hogy péntek délután gyújtsanak gyertyát a rabszolgasorsra kényszerítette kért és a kommunizmus minden áldozatáért. A gondola a tisztességesen várakozó tömegben felfedezett néhány olyan táblát is, amelyek jelenléte az Andrássy úton ott és akkor lehet, hogy nem a legmegfelelőbb volt... | 
