Stark Tamás történész: - A kommunizmus áldozatainak az összlétszámát nem is lehet meghatározni, mert a korszakra jellemző a titkolózás és a meglévő adatoknak a töredékessége. Mindenképpen meg kell említeni a Szovjetúnióba elhurcoltaknak a sorsát, ugyanis véleményem szerint a kommunizmus magyarországi áldozatának túlnyomó többségét azok tették ki, azok a civilek, akiket a Szovjetúnióba hurcoltak a háború utolsó hónapjaiban. Szovjet fogságban összesen mintegy 6-700 ezer magyar állampolgár került, mintegy 250 és 300 ezer közé lehet tenni az elhurcolt civileknek a számát. Az ország jelenlegi területét figyelembe véve a civil elhurcoltaknak a száma az megközelíti a 200 ezer főt, esetleg meg is haladhatja ezt.
R.: - A későbbi időszakokban hányan váltak a kommunizmus áldozatává?
Stark Tamás történész: - Hogyha figyelembe vesszük azt, hogy hány embert inzultáltak, illetve hány embert ítéltek el, hány ember ellen indult eljárás, akkor mindenképpen százezrekről kell beszélni. Hogyha azt nézzük, hogy hányan voltak magyarországi internáló táborokban, akkor több tízezres tömegekről kell beszélni, és hogyha azoknak a számát vesszük figyelembe, akiket kivégeztek, akkor ez a szám ezernél magasabb.
R.: - Hogy fog kinézni ez a kiállítás?
Stark Tamás történész: - Ez a kiállítás a közelmúlt történetének, tehát egy olyan tragédiájával foglalkozik, ami a széles közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen. Hát elsősorban a fiatalok elött ismeretlen. 1944 decemberétől kezdve a szovjet állami honvédelmi bizottság több parancsot adott ki a civilek összeszedésére Közép kelet-Európában. Ezt a tragédiát és az elhurcolásnak a folyamatát, illetve következményeit, az elhurcoltak sorsát szeretnénk bemutatni ezzel a kiállítással.
Mv.: - Stark Tamás történészt hallották. |
