A gárdista kifejezés az enyém természetesen, nem a korabeli elnevezés.
És a 133 nap alatt?
Jöttek azok, akik a magántulajdonhoz szokott emberek számára elfogadhatatlanok; az államosításokkal, a vagyonok elvételével. Túszokat szedtek, mert úgy vélték, nem baj, ha a módosabb rétegből olyan embereket félreállítanak, akik esetleg felléphetnek a hatalmuk ellen. Voltak jómódú zsidó polgárok is közöttük, de az Alföldről, illetve a Duna-Tisza közéről egyszerű parasztemberek is megelégelték ezt a rendszert és föllázadtak. Kemény megtorlásban volt részük. Kalocsán és környékén több tucat embert akasztottak fel Szamuely emberei.
Az akkori igazságszolgáltatás nem egészen felelt meg a jogállamiság követelményeinek. Konkrétan az áldozatok számát négyszáz és ötszáz fő közöttire lehet becsülni. Vári Albert elkészítette ezt az összeállítást 1921-ben. De az áldozat nemcsak az, aki az életét, hanem az is, aki vagyonát veszítette, vagy megalázták.
Hogyan történt Kovács Béla elhurcolása 1947 februárjában?
A kommunista pártnak óriási csalódást okozott a november 4-i választás. Alig tizenhét százalékot értek el. Ekkor elindult a Rákosi-féle szalámipolitika: kiiktatták azokat az erőket, melyek szembefordultak a kommunista párttal. Ezek közé tartozott Kovács Béla, aki a Kisgazda Párt főtitkára volt egy időben, és nem tudta elfogadni a diktatórikus elképzeléseket. Kovács Bélát a szovjet hatóságok vették őrizetbe, ami azért furcsa, mert 1947. február
10-én Párizsban aláírták a magyar állammal a békeszerződést, tehát papíron Magyarország szuverén független állam lett, ez azt jelenti, hogy idegen, megszálló hatalom magyar politikai tényezőt, vagy személyt, nem tartóztathat le. 1944-től a lakosság egy részét, málenkíj robotra fogták, elhurcolták a Szovjetunióba. A Kommunizmus fekete könyvét összeállító történész kollégák azt mondják, hogy a százmilliós nagyságrendet is, vagy még többet is eléri a kommunizmus áldozatainak száma. Az 1930-as években az ukrajnai éhínség során elpusztult emberek is a kommunizmus áldozatai, hiszen nem tették lehetővé azt, hogy elhagyják az éhínségsújtotta területet. Ezekről nem szabad megfeledkezni. A kommunizmus Kínában, Vietnamban, Kambodzsában, Észak-Koreában emberek millióit pusztította el.
Mikor hozták nyilvánosságra ezt a rettenetes magas számot?
Az 1980-as évekre tehető ez az idő. Ez nem jelenti azt, hogy korábban nem beszéltek volna azok az emberek, akik hazatértek Magyarországra az emigrációból, hiszen az 1940-es évek második felében, illetve az ötvenes években nyugaton már számos esetben utaltak erre a tragédiára. Magyarországon Rózsás János volt szinte az első, aki erről írt. Az érdekes az, hogy a Magvető kiadó számára írta meg az 1980-as évek elején könyvét, a Keserű ifjúságot.
Magyarország mennyire érzi most sorstragédiának a kommunizmus áldozatait? Ezt azért kérdem, mert nekem a mai napig úgy
tűnik, hogy a nácizmus áldozatairól még mindig sokkal többet beszélnek, mint a kommunizmus áldozatairól.
Én nem szeretnék különbséget tenni a különböző diktatúrák áldozatai között, de ez egy sajátos helyzet. Van egy alapvető tétel, és én azt gondolom, hogy ezt itt is el lehet mondani, a II. világháború megítélése és az eredménye. A Szovjetunió függetlenül a diktatórikus berendezkedésétől a nemzetiszocialista Németország ellen harcolt együtt Nagy-Britanniával és az Amerikai Egyesült Államokkal, tehát ő valamilyen formában sajnos feloldozást nyerhetett a kommunista bűnök elkövetése alól, mert a nyugati nagyhatalmaknak közel öt éven keresztül szövetségese volt, és együtt harcoltak Németország ellen. Ezt soha nem fogják megváltoztatni. Véleményem szerint viszont igenis beszélni kell arról, hogy mi történt Magyarországon 1919-ben,1944-45-ben és azt követően. Menynyire vetette vissza az európai fejlődést, hogy itt több, mint négy évtizeden keresztül egy Európában abnormálisnak tekinthető rendszer működött.
A Terror Háza Múzeumban ez alkalomból kiállítás nyílt.
Egy nagyon szakszerű és tisztességes kiállítással emlékeztünk mindazokra, akik 1944 után a kommunizmus áldozatai lettek, akár úgy, hogy életüket vesztették, akár úgy, hogy a gulágra kerültek, hadifogságban voltak, málenkíj robotra vitték el, vagy Magyarországon élték meg azt az időszakot.
Verebes Károly |
