Varga Évát els?sorban levéltárosnak tartom, aki munkájával segíti a hozzáférést azokhoz a számunkra nélkülözhetetlen dokumentumokhoz, amelyek alapján megtudhatjuk a Szovjetunióba hurcolt honfitársainak megközelít?leg pontos számát - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár (MOL) f?igazgatója. Ismert: szer- dán laptársunk cikkében Varga Éva közölte: "Alig-száz f? azoknak a száma, akik hadifogságuk végén a gulágra kerültek", "a magyar hadifoglyok száma 560 ezer, az internált civileké 35 ezer lehetett" és "a Szovjetunióból a foglyok 85-90 százaléka vissza-" tért". Az igazgató állítja: a levéltáros oroszországi kutatásai alapján határozta meg a gulágfoglyok összlétszámát, azonban felvetésünkre, miszerint miért nem vette figyelembe például a rendszerváltás után a Kárpótlási Hivatalhoz benyújtott kérelmeket és az azoknak helyt adó határozatokat, az igazgató kitér? választ adott. Gecsényi megjegyezte: a Varga által említett 560 ezer magyar hadifogoly száma magasabb is lehetett. - "Az mindenesetre tény, hogy a Szovjetunióba hurcolt európai foglyok képzeletbeli listáján a németek után a második he-lyen állunk."
Nem reális, hogy a Szovjetunióban hadifogolyként számon tartottak közül alig százan kerültek: volna a sztálini büntet?táborokba, a gulágra - je-lentette ki megkeresésünkre Stark Tamás történész,, aki a magyarországi és közép-európai kényszer? népességmozgásokat és háborús emberveszteséget: kutatja. Stark Tamás elmondta, hogy tudomása szerint a Szovjetunió legfels?bb bíróságától, majd az Orosz Köztársaság legf?bb ügyészségén belül m?köd? legf?bb katonai ügyészségt?l a hatvanas évek óta mintegy három és fél ezer mentességi okmány érkezett. A Kárpótlási Hivatal a kilencvenes évek elején a Szovjetunióban elítéltekkel kapcsolatban 2730 kárpótlásnak helyt adó határozatot hozott. Ezek az adatok azonban nem tükrözik pontosan az elítéltek teljes létszámát, mert a gulágon meghaltak hozzátartozói a rehabilitáció ügyét a hatvanas években nem merték felvetni, a rendszerváltást pedig már viszonylag kevés egykori rab élte meg - mondta a kutató. Stark arra is utalt, hogy Rózsás János egykori gulágrab 3916 elítélt letartóztatásának és hányattatásának a rövid történetét gy?jtötte össze a Gulág lexikon cím? m?vében. Szerinte ez a szám is részadatnak tekinthet?.
Stark Tamás hatszázezer és hétszázezer közé teszi a Magyarország háború alatti területér?l származó foglyok számát a Szovjetunióban. Az elmúlt-években több olyan forráskiadvány jelent meg Oroszországban, amely számos dokumentumot tartalmaz a hadifogsággal kapcsolatban. Ezekb?l kiderül, hogy a hadifoglyokkal és internáltakkal foglalkozó táborigazgatóság igyekezett pontosan regisztrálni a kiszállított foglyokat. Stark hangsúlyozta, hogy a szovjet adatok ugyanakkor ellentmondásosak, ráadásul nem tartalmazzák azokat a foglyokat, akik a gy?jt?- és átmen?táborokban, valamint kiszállítás közben a vagonokban vesztették életüket. Márpedig kiszállítás közben jóval magasabb volt a halandóság, mint kint a táborokban. A szovjet adatokból ugyancsak nem derül ki világosan, hogy például a környez? országokból való magyarok, valamint az innen származó németek mely ország foglyai közé lettek besorolva. Stark Tamás szerint sajnos nem reális az az állítás, hogy a foglyok 85-90 százaléka visszatért. A legoptimistább becsléseket figyelembe véve is a foglyok mintegy egyharmada elt?nt. ?k a szovjet fogság áldozatai lettek, Hasonló a veszteség aránya a német foglyok esetében is.
A levéltár igazgatója mindehhez hozzátette: az év végén megjelen? könyv magyar verziójánál maximálisan figyelembe fogják venni mind az oroszországi levéltárakból újonnan megismert dokumentumokat, mind a magyarországi intézményekben fellelhet? regisztrált listákat. |
